Cheap Programs Retailer Buy Software Great Sales

Kezdőlap  » Városunk  » Testvérvárosok
Testvérvárosok
  Nyomtatás E-mail
Heves Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatai már lassan két évtizedes múltra tekintenek vissza, az első dokumentum a kapcsolatok létesítéséről 1991-ben született. A kapcsolatok fejlődéséhez, a további kapcsolatok kiépítéséhez a lendületet a helyi közélet szinte minden területén erősödő tapasztalatcsere igény adta.

Az elmúlt években szoros kapcsolatot sikerült kiépíteni Európa három országának négy településével. 1991-ben az olaszországi Breganze városával, 1993-ban Hollandia Aalburg városával, - mely kapcsolat azóta sajnos megszűnt -,   1994-ben Románia Csíkszereda és Gyegyócsomafalva, 2008-ban Lengyelország Sulejow településeivel kötött együttműködési megállapodást Képviselő-testületünk.

A Képviselő-testületek által jóváhagyott együttműködési megállapodások rögzítik, hogy a Helsinkiben tartott Európai Bizottsági és Együttműködési Konferencia városokmánya szellemében partneri, baráti és kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre létesítenek partnervárosi kapcsolatot.

A megállapodások alapján és szellemében az elmúlt évek során több olyan közös rendezvényre, tapasztalatcserére került sor, amely a kapcsolatok elmélyülését segítette gazdasági, kulturális és egyéb pl. közigazgatási területen is.

Nagyon hasznos a szociális ellátások területén (Idősek és Mozgásfogyetékosok Otthona) valamint az egyházak között kialakult együttműködés is.

A város testvérvárosi kapcsolatai közül a legrégebbi az olaszországi Breganzével kötött megállapodás. A két város között kulturális téren alakult ki igen jó együttműködés, melynek bizonyítéka a két város kulturális életében jelentős szerepet játszó csoportok állandó, vissza-visszatérő fellépése.

Breganze az általa nyújtott anyagi támogatással két fő részére járult hozzá az olasz nyelv elsajátításához, a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

A Danilo Xausa breganzei könyvtáros által felajánlott anyagi támogatásból valósulhatott meg a Hevesről készült fotó kiállítás helyben és a partnertelepülésen.

Nagyon jó kapcsolat alakult ki a két város könyvtára között, ahol a dolgozók cserekapcsolata példa értékű. Gazdasági területen nem sikerült eredményes együttműködést kiépíteni eddig, lehetőségeit azonban továbbra is napirenden kell tartani, de mindenek előtt a már igen szép hagyományokat teremtő kulturális kapcsolatok továbbápolását kell folytatni.

Az erdélyi testvérvárosokkal történő kapcsolat kimondottan kulturális területen épült ki. Ennek eredményeként a város különböző csoportjai, az iskolák képviselői között jó az együttműködés. Az önkormányzat 1998-ban anyagi támogatást nyújtott a Csíkszeredán felállított Gál Sándor székely tábornok szobrának elkészítéséhez. 2001-ben a Gyergyócsomafalván újra öntött Kossuth szobor költségeihez járult hozzá.


Tornalja

2007. áprilisában kerül sor egy újabb partnertelepülési szerződés aláírására a szlovákiai Tornalja városával. A két település kapcsolatának szorosabbá tételét Dubovszky László, Tornalja polgármestere vetette fel a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett gálaesten, melyre hivatalos volt Csáki Zsigmond, városunk polgármestere is.

Tornalja (szlovákul Torna'a, korábban Safárikovo) város a mai Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. A városka a Dél-Sajóvidék központja, fontos kiindulópont a turisztikai célpont Szlovák Paradicsomba /Slovenský raj/. Tornalja jelentős szerepet tölt be az idegenforgalomban is. Sokan azt tartják, hogy a Gömör-Tornai-karszt kapuja, ahol számos egyedi természeti képződmény, ill. kulturális és történelmi műemlék várja a látogatókat. A város polgármestere aktív fiatalember. Sokkolóan hatott rá a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás eredménye. A kisváros első embere ezért elhatározta, hogy megmutatja: mennyit is ér a felvidéki magyar ember, mégpedig úgy, hogy vendégül látnak egy magyarországi nagycsaládot és nyugdíjast. Tornalja polgármestere valamennyi elszakított területen lévő nagyobb településtől elvárja, hogy csatlakozzanak kezdeményezéséhez, azért hogy bebizonyítsák a maradékországban róluk kialakult kép ellenkezőjét. A polgármester azt terjesztette elő, hogy a város minden évben egy magyarországi nagycsaládot, valamint egy nyugdíjas házaspárt ingyenesen vendégül lát egy héten keresztül, amit kulturális programokkal, történelmi emlékhelyek látogatásával egészítenek azért, hogy a hétköznapi emberek szintjén is erősödhessenek a magyar-magyar kapcsolatok.

Kapcsolódó oldalak Gyergyócsomafalváról:

http://www.csomafalva.ro

http://www.csomafalva.kepeim.hu

http://www.delhegy.knet.ro

 
Sulejow

A piotrkowi járás egyetlen városa Sulejów, közép Lengyelország egyik legfestőibb táján a Pilica folyó partján található, amely a pihenésre vágyók egyik kedvelt célpontja. Sulejów városa, a hozzá tartozó 25 faluval együtt Lódz megye 177 városának egyike. Az 1279-92-ben a Ciszterciták Földjén alapított város így a Pilica folyó partján lévő legidősebb települések egyike.

A folyó partján a ciszterciták építették fel a kolostort és a templomot. A település gazdasági fejlődéséhez nagyban hozzájárult földrajzi fekvése, hiszen az a Wielkopolska-i Mazowsze és a Malopolska-i út kereszteződésében található, ezen kívül a terület természeti adottságai (erdők, mészkő) ezt tovább gazdagították. 1818-ban elkezdődött a cisztercita rend felszámolása és a város több, mint 150 évig tartó visszafejlődése.1870-ben Sulejów elvesztette városi posztját, amelyet legközelebb csak 1927-ben kapott vissza.

A jégkorszak után laza kőzetből, valamint a késő jura korszaki mészkőből álló alapkőzet, amelyen Sulejów áll, a gazdaság dinamikus fejlődéséhez nagyban hozzájárult a XIX. században. Sulejów ebben az időszakban jelentős faanyag és mészkő lelőhely lett. A század második felében a mészkövet a pilcei vízi és szárazföldi utakon szállították.

1901-ben létrejött a „sulejowi bánya és kohómű”. Egy évvel később Stanislaw Psarski kezdeményezésére kisvasutat létesítettek, melyen 80 éven át folyt a személy,- és áruforgalom.

A fejlődő várost a második világháború teljesen tönkretette, 80 %-át lebombázták.  A háború után megindult a város és az ipar újjáépítése. Az építés alapját jelentő mészkő kereslet újra fellendítette az ipart. Kurnedz alatt új mészkő-feldolgozó kombinát épült.

Ezen kívül a városban új általános és középiskola, stadion épült, valamint új lakóházak, helyi könyvtár, és mozi létesült. Az utak nagy részét szilárd burkolattal látták el. 1969-74-ben létrehozták a sulejowi víztározót, amely a régió turisztikai nevezetességévé vált. Piotrkow-i és lodz-i beruházók üdülőhelyeket építettek ki, mellyel szintén növelték a város turisztikai vonzerejét. Így vált Sulejów a közép-lengyelországi régió rekreációs központjává.

A 80-as években kezdődő rendszerváltás gazdasági válságot okozott, melyet a turizmusra is hatással volt. A vállalatok és az üdülők egy részét bezárták, más része magánkézbe került. Mára Sulejów térségében csak 17 üdülő található, főként magántulajdonban. Ide tartozik a két kemping, valamint a régi Cisztercita Apátság épületében lévő Hotel Podklasztorze. Az itt található épületegyüttesek magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak, számos sportlétesítménnyel, tenisz, és golfpályával, uszodával és éttermekkel. A sulejowi tavon jachtkikötő, valamint a Podklasztorze mellett lovarda is létesült. A sulejowi szálláshelyek minden esztétikai és egészségügyi követelménynek eleget tesznek.

Sulejów gyönyörű fenyveseivel és tiszta levegőjével ismét a Pilice és a tó partjához érkező turisták kedvelt helyévé vált. Az 1994-ben létrehozott Sulejowi Tájvédelmi Körzet a nehézipar terjeszkedését visszaszorította, így egy sokkal szebb és tisztább környezet várja az ide látogatókat.

2004-ben megépítették a tó körüli kerékpárutat. A régió kedvelt látványossága a XIII. században épült Szt. Tamás templom, a Cisztercita Apátság falai valamint a Podklasztorze kolostorrom. A ciszterciták 1986-bani visszatérésének köszönhetően visszakapta eredeti ünnepélyes arcát a román templom és az oszlopon található „Kapitularz” szentély. A 22- sípból álló 1644-ben épült orgona jelenleg újjáépítés alatt van. Itt található az apátság történetét bemutató múzeum is. A gyűjtemény részét képezi az az ezer éves koponya is, amelyen az első műtéti beavatkozások találhatók. A leletet a szakemberek az ideggyógyászat  történelmi jellegzetességeként tartják számon.

A város legendája szerint a Pilice folyó alatt alagút található. Sok titkot és érdekességet rejt a Norbertánusok Apátsága, a witowi Szt. Malgorzata-i barokk templom valamint annak XV. századi kapuja. Különös figyelmet érdemel az 1646-ban létesített keresztelő és a Szt. László által 1585-ben építtetett Triptikum.

Sulejów a járás közigazgatási és kulturális központja. Itt rendezik meg a júniusi sulejowi napokat és az augusztusi Családi Napok fesztivált valamint Városi Kulturális Központ is működik. Ezen kívül a helyi könyvár, az Információs Központ és az „IKONKA” nevű Internetes Kávézó is fontos szerepet töltenek be a helyiek életében. A sulejowi járás területén 7 általános iskola, 2 gimnázium, 2 szakközépiskola és 3 óvoda működik. Az önkormányzat támogatja a turizmus, a termelésbe és a szolgáltatás színvonalát emelő befektetéseket, amelyek a város további gazdasági fejlődésében segítenek. Jelenleg kb. 1000 cég gazdálkodik a területen.

Sulejów városa szeretettel várja a pihenésre és friss levegőre vágyókat!

Bejelentkezés






Elfelejtette a jelszavát?
Még nincs azonosítója? Regisztráljon!

Szavazás

Online felhasználók

Eseménynaptár

« < Szeptember 2017 > »
H K Sze Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
© 2017 Heves Város Önkormányzata  ::  Készítette: Progikon Stúdió