Turizmus

Heves a 31-es főközlekedési út mellett fekszik. Az M3-as autópályáról Budapest felől a nagyfügedi, Miskolc irányából pedig a füzesabonyi kihajtónál kell letérni, hogy eljussunk a városba. Vasútállomása a település keleti részén a központtól távolabb található a Kál-Kápolna – Kisújszállás vasútvonalon. Hevesvezekény felől a Dobó István utcán érünk a város központjába, a Hősök terére.

Katolikus Templom belső

Itt áll a város legrégebbi építészeti emléke, a római katolikus templom, amely a XIII. sz.-ban épült, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban alakították át. A török hódoltság után, az 1770-es években Haller Sámuel tábornoknak köszönhetően toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. Falait támpillérek erősítik, 1969-es felújítása során északi és déli homlokzatán gótikus ablak- és ajtórészleteket tártak fel. A XVIII. sz.-i barokk főoltárkép Krisztus megkeresztelését, a mennyezeti freskók Keresztelő Szent János életének eseményeit ábrázolják Antoine Rosiertől . A berendezések zöme szintén a XVIII. sz. második feléből származik. A templomkertben csatornaépítés során 1966-ban találtak rá a templom 1465-ben készített gótikus harangjára, melyet felirata szerint Pál mester készített. Nepomuki Szent János 1768-ban készült homokkőszobra a templomban található, míg másolata a kertben áll.

Milleniumi emlékmű

A millenniumi emlékművet a központi parkban tekinthetjük meg, 1996-ban újították fel. Az I. világháborús emlékmű Rodin tanítványának, Finta Sándornak az alkotása, a volt községháza mögötti parkban található. A régebbi szobrok mellett a városban több újabb köztéri alkotást is láthatunk Kő Páltól. A Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész a város szülötte, és mára már díszpolgára, aki évtizedek óta nyaranta itt alkot a hevesi művésztelepen tanítványaival. Az egyik műve, amelyet a II. világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak, szintén a Hősök terén látható.

A régi „tanácsháza” klasszicista épületében (Hősök tere 1.) 2005-ben nyílt meg a város múltját és jelenét egy helyen bemutató Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása tekinthető meg. (Nyitva tartás: H: zárva, K-V.: 9.00-16.00, Tel.: 36/346-657.) 

A szomszédos épület, a Gyermekkönyvtár udvarán található a kőtár, ahol a régi nemesi kúriák és középületek kőemlékei, valamint a felszámolt temetők helyileg védett síremlékei tekinthetők meg.

Háziipar

A Pély felé vezető Kossuth utcában, a volt Radics-kúriában (1840-es évek, klasszicista) működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja (Kossuth u. 26., tel.: 36/346-811).
A szövetkezetben sok népi iparművész dolgozik, legszebb alkotásaik a kúriaépület bemutatótermében tekinthetők meg. Az udvarban található másik, felújított  Radics-kúriát (XVIII. sz.) kiállítóhelyként üzemeltetik. A hevesi szőttes alapozta meg a város nemzetközi ismertségét.

Sakkmúzeum

A templom melletti utcában ritkaságnak számító kiállítást tekinthetünk meg, a Sakkmúzeumot (Hunyadi u. 2.), amely Dobroviczky Ferenc magángyűjteményeként jött létre. Régi sakk-készletek, érmék, versenyzők arcképei, híres játszmák láthatók itt. (Nyitva: H-V.: 8.00-16.00, egyéb időpontban bejelentkezés alapján, Tel.: 36/346-865)

A város egyik jellegzetessége, hogy Heves megyében itt épült a legtöbb, közel húsz nemesi kúria és kastély. Több régi kúriában ma intézmény vagy üzlet működik. A volt Dobóczky-kúria (Dobó u. 29.) 1842-ben épült klasszicista stílusban, ma az Eötvös József Középiskola kollégiuma. A szomszédságában álló egykori Kállay-kúria is a középiskola épülete, ma tantermeknek, műhelynek ad helyet.A Deák Ferenc utcában található a volt Remenyik-kúria, amely az 1840-es években klasszicista stílusban épült. Jelenleg Gondozási Központ működik benne.A Gyöngyösi utcában áll az 1926 és 1929 között épült református templom.

Újtelepi Katolikus templom

Heves Újtelepi városrészén 1996-ban épült fel az új római katolikus templom. Jászberény felé, a Fő utca bal oldalán, árnyas fák közt az egykori Hellebronth-kastély, majd Tüdőkórház helyén működik a 2005-ben felújított Idősek és Mozgásfogyatékosak Otthona. 2005 szeptemberében vette fel volt igazgatójának, a város másik díszpolgárának, dr. Szegő Imre gerontológusnak a nevét. Az intézet kertjében, 1971-ben avatták fel Kő Pál Ünnep c. alkotását, 2006-ban pedig az intézmény névadójáról készült szobrát.

A régi vásártéren (Deák F. u. végén, ma park) Venczel József, erdélyi társadalomkutató és politikus (szül. 1913., Csíkszereda) születésének 80. évfordulóján, 1993-ban emléktáblát és kopjafát avattak. A Jászapátira vezető főútvonal mellett, a Zsidó temetőben található a Mártírok Csarnoka, az egykori hevesi zsinagóga berendezési tárgyaival. Az út másik oldalán, a pusztacsászi temetőben 2004-ben 1848-49-es emlékhely létesült a hevesi szabadságharcosok tiszteletére, 2005-ben pedig a hevesi nemzetőrök neveit tartalmazó obeliszket avattak fel..

Heves az utóbbi másfél évtized alatt a térség jelentős kulturális centrummá nőtte ki magát. Habár a Tisza-tó a város határához 25 km-re található, a településen mégis vannak olyan létesítmények illetve látnivalók, amelyek a kirándulókat, nyaralókat, pihenni vágyókat idecsalogatják.

Heves és környéke rendkívüli természeti értékekkel rendelkezik, ezek közül a legjelentősebb a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi körzet. Magyarországon kb. 500.000 ha-ra tehető a természetközeli állapotban maradt gyepes terület, melynek jelentőségét az adja, hogy sok faj itt éri el elterjedési területének északi határát, s így a hazai társulásokban sajátosan keverednek a különböző elterjedési típusokhoz tartozó fajok. A Hevesi Füves Puszták területén olyan, a folyószabályozások után kialakult másodlagos szikes puszták találhatók, amelyek számos Európa-szerte is ritka és veszélyeztetett madárfaj számára biztosítanak kedvező életfeltételeket. A terület egyik legjelentősebb természeti értéke az a túzokállomány, amely az egész világon veszélyeztetett az élőhelyeinek nagymértékű csökkenése miatt. E faj megőrzése érdekében feltétlenül fontos a természetes élőhelyi feltételek megtartása, javítása. Hasonló jelentőségű a térségben élő madarak közül a parlagi sas és a kerecsensólyom. Ezek kiváló táplálkozási lehetőséget találnak a hevesi síkon előforduló ürgetelepeken. Fontos madara a térségnek a színpompás szalakóta, amely Európa nyugati részén sajnos fokozatosan kipusztult. Jelentős még az ugartyúk, a kékvércse, a hamvas réti héja és a gyöngybagoly. A fészkelő fajok mellett nagy számban vonulnak erre ludak, récék, pari madarak és darvak is. A védett térség a tervek szerint tovább bővül a jövőben és változik a terüket használata is az itt élő növény- és állatvilág érdekeit még jobban szem előtt tartva.

Hevestől néhány km-re található a Pintér-tanya. Itt rengeteg szórakozási lehetőséget találnak a pihenni vágyók: foci-, tenisz-, tekepálya, úszómedence, biliárdasztal, csónakázótó áll a vendégek rendelkezésére. A több napos pihenés érdekében 16 vendégszoba, az étteremben pedig finom meleg ételek várják a vendégeket. Most épül a tanyán egy kis kápolna, és a tervek szerint egy új épületet is emelnek a férőhelyek bővítése érdekében. A tanyán rendezvényeket is tartanak, például a rendőrnapot és a köztisztviselői napot, de zenés mulatságokat is rendszeresen szerveznek.

Hevesről kiindulva sok hangulatos túra tehető:

• Heves-Tarnaméra-Tarnaörs-Jászszentandrás-Heves (45 km)

A hangulatával lenyűgöző Zaránk és Erk községek érintésével álljunk meg Tarnaörsön és az Orczy-kastély bejáratánál csodáljuk meg a kaput őrtő két oroszlánt. Olyan, mintha a falu békéjét őriznék. Tarnaörsről Homokpuszta felé a Szent Anna kápolnában gyönyörködhetünk és nyárfaerdők között kerékpározhatunk be Jászszentandrásra, majd tovább Hevesre.

• Heves-Tarnaméra-Boconád-Tarnabod-Sóderbányák-Pintér-tanya-Erdőtelek-Heves (40 km)

A Heveshez tartozó Alatkacsárda környékén évtizedek óta sóderbányászat folyik, ezért nagyon sok tó alakult ki a felhagyott bányagödrökben - a környékbeli horgászok örömére. A tavak egy része a horgászegyesület kezelésében van, így mindig van haltelepítés és biztosítják a tavak rendezett környezetét. A Pintér-tanyát érintve érhetünk Erdőtelekre, ahol a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Arborétum fái között sétálgathatunk. Innen csak néhány perc kerékpáron Tenk, mely szép, virágos település, központjában modern katolikus templomával.

• Heves-Besenyőtelek-Kömlő-Átány-Heves (50 km)

Besenyőtelek után Kömlőig csodás akác-lombsátor alatt haladhatunk. Kömlőre érve egymást merőlegesen keresztező utcákon némely ház a századelő arculatát idézi. A falut elhagyva tipikus alföldi tájon átjutunk Átányba, ahol a református templom hűs falai között évente rendeznek orgonahangversenyt.

• Heves-Pély-Tarnaszentmiklós-Hevesvezekény-Heves (30 km)

A Hevesről Pélyre túrázó ízelítőt kaphat a pélyi puszták hangulatából, amely sokszor a Hortobágyot idézi. Utunkat fácánok, mezei nyulak, őzek keresztezhetik. Pélyről érdemes néhány kilométeres kitérőt tenni a Sajfoki zsilip és szivattyútelephez. Ez az 1878-ban létesült telep még ma is működő gépeivel az egyik legértékesebb vízügyi emlék.

Ha valaki hosszabb időt tölt el Hevesen és környékén és jobban megismeri az embert és a tájat, bizonyára szép emlékekkel tér vissza és ajánlja barátainak is.

Kapcsolódó oldalak:
Szállások Hevesen